A felnőttképzésnek számos meghatározása létezik, de a hagyományos felfogás szerint a következő típusú képzéseket soroljuk a felnőttképzés kategóriába:
- OKJ-s képzések (államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzések)
- OKJ-n kívüli szakmai képzések, szakmai továbbképzések
- cégek saját belső képzései
- nyelvtanfolyamok
- munkaerő-piaci képzések
- vállalkozást segítő képzések
- egyéb, fenti kategóriákba nem sorolt OKJ-n kívüli képzések
Ami az egyes felnőttképzési kategóriák részvételi arányait illeti, a legnagyobb számban a fizetős OKJ-s képzéseken, valamint OKJ-n kívüli szakmai képzéseken vesznek részt, és ez az arány az elmúlt években nőtt, jelenleg 70-80 százalék.
Ennek az egyik oka, hogy a felnőttképzésbe jelentkezők maguk is előnyben részesítik az államilag elismert szakképesítéseket, mivel ezzel könnyebben vállalhatnak majd állást, egyszerűbb a pályamódosítás, valamint a továbbtanulás. Emellett az állam által elismert képesítések esetén a felnőttképzési törvény magasabb minőségű oktatást ír elő, és – az egységes állami vizsga miatt – a felnőttképzőket kötelezi az egységes szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazására.
A másik ok, hogy a munkaügyi központok is jellemzően az állam által elismert szakképesítéseket ajánlják, hiszen ezzel várhatóan növelhető a résztvevő munkavállaló elhelyezkedési esélye. A munkaügyi központok érdeke pedig az, hogy a munkanélküliek számára univerzális, jól használható szakképesítést ajánljon és finanszírozzon.
